A biogáz egy gázelegy, amely a szerves anyagok baktériumok által anaerob körülmények között történő lebontása során képződik. 50 - 70 %-ig metánból és 30 - 50 %-ig széndioxidból tevődik össze. Ezen felül tartalmaz még különböző gázokat, mint pl. nitrogént, ammóniát és kénhidrogént.

A blokkfűtőművek az energetikailag magas értékű biogázt villamos árammá és hővé alakítják át. A biogáz-üzem üzemeltetője a termelt áramot betáplálhatja a közhálózatba, de felhasználhatja saját üzemében is.

A keletkező hőenergiával istállók, ipari üzemek és más épületek fűthetők. Az energia drágulásával a biogáz fűtőkazánban történő közvetlen felhasználása is mindinkább előtérbe kerül.

Egy érdekes lehetőség a biogáz földgáz minőségre való előkészítése és a gázhálózatba való betáplálása. Ezzel a módszerrel a gáz hosszú távon, szállítható és olyan helyeken használható fel, ahol magas az energiaszükséglet.

A biogáz-termeléshez kiindulási szerves anyagként az enegia növények alkalmasak, mint pl. a kukorica, a napraforgó vagy a rozs. Szilárd és híg trágyából is előállítható biogáz. Még azok a szerves hulladékok is felhasználhatók, amelyek különben már semmire sem alkalmasak. Egyedül az fontos, hogy a szerves anyagok ne, vagy csak kevés lignint (fás részek) tartalmazzanak.

A biogáz-termelés közvetve végül is a klímavédelemben is szerepet játszik: a trágya és a komposztálható hulladék ellenőrzött körülmények közt történő fermentálása meggátolja az üvegházhatású veszélyes gázok, mint pl. a metán kiszabadulását, amely károsabb hatással van a klímára, mint a széndioxid.